Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet

Dr. Botos Katalin, intézetvezető egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok doktora, Dr. habil., Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közgazdasági Intézet

B-1 Magyar és egyetemes pénztörténet, (Botos Katalin DSc, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

B-2 A magyar agrárium története az új- és legújabb korban (Berényi István DSc, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

B-3 A gazdaság működési rendszerei és a társadalom 1945 után, (Szakács Sándor DSc, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem)

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem együttműködése szakmai szempontból szükséges, ugyanakkor praktikus megfontolások is azt támasztják alá, hogy az országban egyedülálló "A" szakos képzés összehangolása és gazdaságos kivitelezése intézményközi együttműködés formájában valósuljon meg. A program e formája egyfelől lehetőséget nyújtana a PhD-hallgatók számára a társintézmény egyéb kurzusaira való áthallgatásra, ezáltal bővítve a benyújtani kívánt képzés szakismereti kínálatát, másfelől lehetővé tenné, hogy a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folyó posztgraduális képzési programok hallgatói a jelen program egyes előadásait - fakultatív, vagy kötelező jelleggel - felvegyék (például a "Nemzetközi Kapcsolatok" PhD, vagy az "Agrárgazdaságtan" PhD esetében).

Az oktatói kar túlnyomó többségében a két együttműködő intézmény főállású oktatóiból tevődik ki.

A program az új- és a legújabb kor gazdaságtörténetére összpontosít, a vizsgált korszak politikatörténetének gazdasági szempontú értelmezése alapján. Nagyobb mértékben kíván közgazdasági fogalmakra támaszkodni, mint a leíró gazdaságtörténet eddigi gyakorlata, ezért interdiszciplináris jellegű. A nemzeti és a világgazdasági tendenciák megközelítésének időrendi tagolásával (XVIII-XIX ill. XX. sz.) egyidejűleg három fő tematikai irányt is megjelöl: egy pénztörténeti, egy agrártörténeti és egy rendszertörténeti irányt, amelyek gyakorlatilag egy-egy specializációt alkotnak. Ezt a hármasságot az a megfontolás indokolja, hogy a korszakot kiemelten jellemzi a pénzrendszerek váltakozása (konvertibilitás, kötött devizagazdálkodás-konvertibilitás), az agrárszektor válságai, továbbá a gazdaság működési rendszerének evolutív és forradalmi átalakulása. A XIX. és a XX. századi egyetemes és magyar gazdaságtörténet párhuzamba állítása azért természetes, mivel régiónk és ezen belül hazánk sem vonhatta és vonhatja ki magát a világgazdaság globális folyamatainak hatása alól. A világgazdaság fejlődésének természetes korszakhatárait jelző XX. századi világméretű konfliktusai, amelyek döntő részben gazdasági motivációjúak.

Az indítandó program egy olyan interpretációt kíván megjeleníteni a hazai tudományos képzésben, amelynek nemzetközi párhuzamai (pl. a van der Wee-iskola a Leuveni Katolikus Egyetemen) aktuális példával szolgálhatnak a nemzetgazdasági és világgazdasági kérdések vizsgálatában. Hasonló előzményei a magyar tudományos életben is vannak a történelem ilyen irányú interpretálásának.

A program jelenleg hiányt pótol Magyarországon. A jelenleg akkreditált történész programok közül csak egy helyen folyik alprogram keretén belül gazdaságtörténész PhD-képzés, ám csak történész-végzettségű hallgatók számára. Ez a program történész és közgazdász diplomával rendelkező hallgatók részére egyaránt nyitott.

A program a résztvevők számára részint az új- és legújabb kori magyar ill. egyetemes történelem fő gazdasági jelenségeiről kíván komplex képet nyújtani, részint kutatási lehetőséget kínál az interdiszciplinaritás lehetőségeinek kiaknázásával. Éppen ezért a programot szoros együttműködésben kívánjuk megvalósítani a Budapesti Közgazdasági Egyetem Gazdaságtörténeti, valamint a Közgazdasági elméletek története tanszékeivel.

A program első négy féléve szolgál arra, hogy a program által megkövetelt ismeretszintre hozzuk a különböző alapképzettségű társadalomtudományi diplomával rendelkező hallgatókat

A programban két féléves általánosan kötelező anyag teljesítésével indul. Ennek feladata, hogy megteremtse a közös alapot a képzés további részében szakosodó hallgatók számára.

A második év első félévében az alábbi szakosodásra van lehetőség:

a) Magyar és egyetemes pénztörténet

Az egyetemes pénztörténet a legújabb kortól kezdve követi nyomon a pénz funkcionális változásainak történetét, a XIX. század kezdeteitől napjainkig. Témája az európai pénz- és értékpapír-forgalom kezdeteitől a modern kor információs jel-pénzéig terjed. Bemutatja a nemzeti valuták, jegybankok, kereskedelmi-, befektetési és hitelbankok kialakulását; a nemzetközi pénzügyi rendszer változásait, a pénz- és tőkepiacok működését; a nemzetközi pénzintézetek szerepét, a pénz- és tőkepiac felügyeleti rendszerének változásait, a főbb befektetési formák jelentkezését történeti szempontból. Az oktatás külön hangsúllyal kiterjed a magyar történelem jelentős korszakainak pénztörténeti értékelésére is. A program kitér az adósságválságok tárgyalására, ezen belül a magyar adósságok első és második világháború utáni, illetve hidegháborús történetére éppúgy, mint a nemzetközi pénz- és tőkepiacok válságperiódusaira.

b) A magyar agrárium története az új- és legújabb korban

A specializáció kitekint az agrárkérdések nemzetközi kérdéseire is, de alapvetően a magyar agrárium történetére koncentrál. A program külön figyelemmel kíséri az elmúlt negyven évben kialakított KGST-együttműködésnek a magyar agráriumra gyakorolt hatását. A program tematikája részben a magyar történeti sajátosságok, földtulajdoni és kataszteri viszonyok, a mezőgazdasági kultúra fejlődése, a mezőgazdaság kül- és belpiaci jelentősége, strukturális átalakítása, illetve az agrárnépesség jövedelmi helyzete és a földtulajdonlás viszonyai változásának vizsgálatát jelenti (nagybirtok, kisbirtok, földosztás, téeszcsé, téeszesítés, tsz-ek és háztáji gazdaságok együttműködése, állami gazdaságok szerepe, a kárpótlás hatása a földtulajdon szerkezetére).

c) Gazdaság működése és a társadalom 1945 után

A második világháború gazdasági válsága, az azt követő infláció a végrehajtó hatalom intenzív beavatkozását teszi szükségessé, s ez mintegy megalapozza a Szovjetunióból importált gazdasági rendszer, a központi tervutasításos gazdaság bevezetését. A téma részletesen kívánja elemezni a hadigazdálkodás következményeit, az 1945-ös földosztás, a forint 1946-ban történt bevezetésének körülményeit, hatását a magyar gazdaságra; továbbá vizsgálni és áttekinteni kívánja az 1948-as fordulat gazdasági intézkedéseit, az MDP gazdaságpolitikáját, a szovjet típusú tervutasításos gazdaságirányítás jellegzetességeit, az első Nagy Imre-kormány rendelkezéseit, az 1956-hoz vezető gazdasági átalakítás főbb kérdéseit, 1956 hatását a magyar gazdaságpolitikára és társadalomra, a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok főbb problémáit, a magánszektor jelentőségét, az új gazdasági mechanizmus bevezetését és két évtizedes fejlődését, a KGST és hazánk kapcsolatrendszerét, az adósságválság hatását, a monetáris restrikció évtizedeit, a "második gazdaság" felvirágzását, a piaci mechanizmus intézményeinek újjáélesztését, a rendszerváltás gazdasági és társadalmi hatásait.

A program első sorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi, valamint Jog- és Államtudományi Karán folyó korszerű közgazdasági képzésre alapozva, továbbá a Budapesti Közgazdasági Egyetem gazdaságtörténeti képzését véve alapul, az e két egyetemről érkező hallgatók részvételére számít, de nyitott a téma iránt érdeklődő, más intézményekből jelentkező történész, illetve közgazdász diplomával rendelkező hallgatók számára is.

A hallgatók számára történeti illetve közgazdasági előképzettségük függvényében felzárkóztató kurzusokat írunk elő, de szigorúan a képzési programtól elkülönítve.

A programban közreműködő előadók és konzulensek:

Konzulensek: