A PPKE BTK Európa Tanulmányok Központja (ETK) 1997 őszén alakult meg azzal a céllal, hogy mint különálló szervezeti egység szervezze és irányítsa azt a szerteágazó képzési rendszert, mely az Európa Unióval kapcsolatos ismereteket közvetíti a hallgatóság felé.

Az ETK szintén a piliscsabai Campuson található, a titkársági teendőket jelenleg a Questura épületében működő Továbbképzési és pályázati iroda látja el.

Magyarország és egész Közép-Európa térsége az elmúlt rövidebb, mint egy évtized alatt olyan sebességű és mértékű változáson ment keresztül, mely a társadalom életének minden szegmensét alapvetően formálta át. E folyamat fókuszában az Európai Unió áll, mely egyfelől mint indukátor, a hazai átalakulást aktívan elősegítő tényező, másfelől mint Magyarország legfontosabb politikai és gazdasági partnere van jelen.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió, mely hosszú fejlődés és nagyon komoly politikai és gazdaságpolitikai viták és kompromisszumok útján érte el mai integrációs szintjét, alapjait tekintve inkább jogi és gazdasági komplexumnak, mintsem egyfajta kulturális alapon szerveződött közösségnek tekinthető, azok a szakemberek élveznek a képzésük során előnyt, akik az említett két terület valamelyikét művelik.

A PPKE BTK ETK által meghirdetett szakirányú továbbképzés gyökeresen különbözik a fenti típusú képzési formáktól. A program összeállítása során abból indultunk ki, hogy a legkevesebb továbbképzési lehetőség a bölcsészettudományi szakokon végzett hallgatók részére áll rendelkezésre, mivel az Európa-tanulmányok - a Közösség alapvető struktúrája következtében - jogi és közgazdaságtani ismereteket igényelnek elsősorban. Ennek következtében azonban az értelmiség egy jelentős hányada kimaradna az Európára vonatkozó tanulmányok lehetőségéből, ami komoly veszéllyel járna hazánk sorsát illetően, hiszen a bölcsészettudományi szakok valamelyikén diplomát szerző hallgatók azok a szakemberek, akik döntő hatású véleményformáló lehetőséggel rendelkeznek. E tényt figyelembe véve a program összeállítóinak meggyőződése, hogy az Európa-képzést nem lehet a jogász és közgazdász szakma belügyének tekinteni, hanem azt más szakmák képviselői felé is nyitottá kell tenni.

A fent röviden ismertetett szempontokat a tanterv és a tantervi programok összeállítása során messzemenően figyelembe vettük. Ez magyarázza azt, hogy a tantervi program négy nagyobb, egymástól jól elkülöníthető modulból áll: a jogtudományi, társadalomtudományi, a közgazdasági és a nyelvi képzést biztosító egységből. A tantervi program komplexitása eleve feltételezi a különböző tudományágak szoros együttműködését, mely a Bölcsészettudományi Kar és a Jog- és Államtudományi Kar megfelelő intézetei között fennáll, s ezáltal lehetővé válik, hogy a bölcsészettudományi szakok valamelyikén végzett hallgató számára a szükséges alapvető ismereteket magas színvonalon biztosítani tudjuk. A karközi együttműködésen alapuló képzésünk ily módon garantálni tudja, hogy az oklevelet megszerző hallgatók olyan tudással rendelkeznek, hogy azt felhasználva a legkülönbözőbb területen hatékonyan tudnak majd hazánk érdekében tevékenykedni, s ezáltal intézetünk legfőbb célkitűzése is teljesül.

Az Európa-tanulmányok egy olyan új, dinamikusan fejlődő szakképzési forma, amely a nemzetközi felsőoktatásban már megjelent. Különösen igaz ez a hagyományosan széles spektrumú európai, de számos amerikai egyetemre is. Az általunk kínált képzési forma beleilleszkedik ezen oktatási rendszerbe, amelyet a különböző európai közösségi pályázatok céloznak meg. (TEMPUS, Leonardo, Phare, utóbbit egyetemünk ez évben erre a programra már el is nyerte). Programunk a nyugat-európai partnerekkel való szoros együttműködésben rejlő valamennyi lehetőségét fel kívánja használni, ezen belül is elsősorban a hallgató-professzorcsere kialakításán fáradozunk (jelenleg is rendelkezünk együttműködési megállapodásokkal a Katholieke Universiteit Leuven, az Université Marne la Vallée, illetve a Trinity College, Dublin egyetemekkel)

(Részletesebben ismertetjük a Heller Farkas Közgazdasági Intézet teljesített blokkokat.)

A tanegység célja, hogy ismertesse a térségünkbe áramló európai, amerikai, távol-keleti és más tőkének főbb jegyeit, a Kelet-Közép-Európára gyakorolt szerkezetátalakító hatását, a főbb stratégiai megfontolásokat, érdekorientációkat. A tantárgyban hangsúlyt kap a működőtőkének régiónkra - ezen belül különös tekintettel Magyarországra - a gazdaságra, a politikai életre és a kultúrára gyakorolt hatása. Amellett, hogy a tantárgy kiemelten foglalkozik a gazdaságnak a közösségi élet valamennyi jelentős szférájában megnyilvánuló szerepével, szem előtt tartja a hosszú távú nemzeti érdekek prioritásának kérdését és így, ilyen szellemben vizsgálja a világgazdasági rendszerben helyét kereső Európai integrációnak és régiónknak kölcsönhatásait. Szerepet kap a regionális befektetéseknek a Kárpátok-eurorégió gazdasági-kulturális együttműködésének létrehozására irányuló erőfeszítése, például a magyar tőkének a szlovák és a román gazdaság átalakításában játszott szerepe.

Kötelező irodalom: Árva L.: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában

Nemzetközi kapcsolatok

A tanegység célja, hogy az Európa-tanulmányokat posztgraduális szinten tanulmányozó hallgatók számára átfogó képet adjon az Európai Unió kialakulásáról, történetének főbb állomásairól, a második világháború utáni kezdetektől napjainkig bezárólag. Kiemelt cél az intézmények kialakulásának, valamint a nemzetközi kooperáció főbb állomásainak megismertetése. Ezen túlmenően a tanegység átfogóan kívánja kezelni az Unió politikai, gazdasági és kulturális stratégiáinak fejlődési fokozatait. Az integráció félévszázados fejlődési ívét történelmi perspektívában szemlélve kiemelten kívánja kezelni a recens események, illetve a várhatóan hamarosan bekövetkező fejlődési fokozatok (keleti bővítés, egységes valuta, stb.) reális helyét az európai egységtörekvések sorozatában, hangsúlyt helyezve az Unió fejlődésének nemzetközi összefüggéseire.

Kötelező irodalom:

A tanegység az európai ipari befektetések és fejlesztések koordinációs politikájának alapelemeivel kívánja megismertetni a hallgatókat. Az ezen problematika szabályzó mechanizmusainak - versenyjog, vámrendszer stb. - jogi kereteinek mint intézményesített regulátoroknak ismertetése a konkrét példák révén kívánja megvilágítani az Unió optimálisnak tartott, illetve tényleges iparpolitikáját.

Kötelező irodalom:

A tanegység szándéka, hogy bevezesse a hallgatókat a nemzetközi pénzügyek, ezen belül speciálisan az európai pénzügyi rendszerek világába. A gazdasági integráció döntően fontos elemének tekintett közös valuta megteremtésének feltételei országonként-régiónként különbözőek. Emellett azonban döntő szerepet játszanak a pénzügyi tevékenységek egyéb szereplői is: a befektetéseket indukáló tőzsdék, de a pénzügyi tevékenységet ellenőrző betétbiztosítók, bankfelügyeletek. Épp ezért a tanegység célja az, hogy az egységesedő Európai Unió pénzügyeit illetően nem csak a valutaunió integratív hatásáról, hanem annak várható negatív következményeiről is szó essék.

Kötelező irodalom:

Ajánlott irodalom:

A tanegység igyekszik megfelelő képet adni az Európai Unió jelenlegi agrárpolitikájáról. Ezen belül kiemelt szerepet élvez az agrártámogatás problémaköre s az ebből fakadó foglalkoztatási politika, valamint az előállítási-feldolgozási illetve forgalmazási előírások. Kiemelt kérdés az Unió és hazánk kapcsolata a mezőgazdasági kooperáció terén.

Kötelező irodalom:

A tanegység célja, hogy átfogó képet adjon Kelet-Közép-Európa legújabb történelmi kihívásáról: az Európai Unióba való integráció problematikájáról és az arra adott válaszokról. Fontos a tantárgy gazdasági-stratégiai elemeinek kidomborítása, a különböző gazdasági fejlettségi fokok szem előtt tartása. Nem mellékes az emberi tényező szerepe, mint ahogy az információs forradalomra való pozitív reagálás kérdése. A tantárgy igyekszik egységes képet alkotni a hallgatókban a kettéválasztott Európa újraegyesítésének várható nehézségeire, terheire, melyek mind az integráló, mind az integrálódó felet sújtják, illetve sújthatják. A tantárgy az Únió fejlődésének vizsgálata során számba veszi azokat a várható előnyöket is, amelyekkel a kibővült Európa rendelkezik.

Gordos Árpád és mások: Európa ma és holnap: hogyan készül fel Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásra? Budapest, Hans Seidel Alapítvány, Euration, 1996

Blahó András - Palánkai Tibor - Rostoványi Zsolt: Integrációs rendszerek a világgazdaságban Budapest, KJK, 1989

A továbbképzés célja, hogy a középiskolákban oktató történelem szakos pedagógusok, illetve közgazdasági szakközépiskolai szakoktatók a vitatott XX. századi magyar, európai és egyetemes történelem legfontosabb trendjeit, gazdasági összefüggéseit ideológiai elfogultság nélkül, szigorúan közgazdasági, gazdaságtörténeti megközelítésben ismerjék meg.

A továbbképzési program a legújabb kor gazdaságtörténetére összpontosít, a vizsgált korszak politikatörténetének gazdasági szempontú értelmezése alapján. Nagyobb mértékben kíván közgazdasági fogalmakra támaszkodni, mint a leíró gazdaságtörténet eddigi gyakorlata, ezért interdiszciplináris jellegű. A nemzeti, európai és a világgazdasági tendenciák megközelítésének tagolását az a megfontolás indokolja, hogy a korszakot kiemelten jellemzi a pénzrendszerek váltakozása (konvertibilitás, kötött devizagazdálkodás-konvertibilitás), az agrárszektor válságai, továbbá a gazdaság működési rendszerének evolutív és forradalmi átalakulása. A XX. századi egyetemes és magyar gazdaságtörténet párhuzamba állítása azért természetes, mivel régiónk és ezen belül hazánk sem vonhatta és vonhatja ki magát a világgazdaság globális folyamatainak hatása alól. A világgazdaság fejlődésének természetes korszakhatárait jelző XX. századi világméretű konfliktusai, amelyek döntő részben gazdasági motivációjúak.

Az indítandó program egy olyan interpretációt kíván megjeleníteni a hazai tanártovábbképzésben, amelynek tudományos szintű párhuzamai aktuális példával szolgálhatnak a nemzetgazdasági és világgazdasági kérdések vizsgálatában. Hasonló előzményei a magyar tudományos életben is vannak a történelem ilyen irányú interpretálásának, a jelen program azonban ideológiamentes, értéksemleges interpretációra törekszik.

A program alapvetően a társadalomtudományi szakok kooperativitására épül, hiszen valamennyi feltételez történettudományi érdeklődést, illetve a közgazdasági alapfogalmak ismeretét.

A résztémák megnevezése-egymásra épülése, esetleges alternativitása:

A résztémák a földrajzi-történeti spektrum tágulásának függvényében épülnek egymásra, s bár önmagukban is elvégezhetőek, a képzés egészében csak az alábbi bontásban és sorrendben teljesíthetők:

"Magyar gazdaságtörténet"
"Európai gazdaságtörténet"
"Világgazdaság-történet".

Minden egyes modulból szóbeli beszámoló alapján történő, kollokviumon kerül sor az ismeretek ellenőrzésére, mivel a szóbeli beszámoló lehetőséget nyújt arra, hogy az előadó megismerkedjen a vizsgázó tárgyi tudásával, meggyőződjön véleményalkotási képességéről. A vizsga az előadások anyagából, a kötelező irodalom ismeretéből áll, előzetesen ismertetett tételsor alapján.