Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet

Befektetési fogalomtár

Az aktív vagyonkezelés a vagyonkezelési technikák azon fajtája, amelynek során az alapkezelő minél jobb teljesítmény (hozam) elérésére törekszik, és ennek érdekében egyedi portfóliót állít össze várakozásainak megfelelően. Ennek ellentéte a passzív portfólió-kezelési technika. Ekkor a vagyonkezelő összeállít egy portfóliót, és annak összetételén jellemzően nem változtat.

A befektetési alapkezelő az alap kezeléséért alapkezelési díjban részesül. Minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, az alapkezelői díj időarányos részét - napi nettó eszközérték számítás esetén az éves díj 1/365-öd részét - levonja az alap értékéből.

A Magyar Állam által kibocsátott, annak visszafizetési garanciáját tartalmazó értékpapír. Fajtáját tekintve két nagy csoportjukat különböztetjük meg, az államkötvényeket és a diszkont jellegű értékpapírokat.

A befektetési alap saját tőkéje az alap indulásakor megegyezik a befektetési jegyek darabszámának és a jegyzés megindulása előtt meghatározott névértékének szorzatával, mivel az alap jegyzése során a befektetők vagyonát az alap kezelője még nem fektetheti be, így annak értéke nem változik. Az alap működése során a befektetések értéke a piaci folyamatok függvényében változik, így az alap saját tőkéje a befektetési alap mindenkori nettó eszközértékével azonos.

Az alapkezelő - vagy az általa kiválasztott vagyonkezelő - felelős az alap portfóliójának kezeléséért. Ez magában foglalja a befektetési döntések meghozatalát és végrehajtását az alap kezelési szabályzatában leírt befektetési irányelveknek és a tőkepiacról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően.

Befektetési Alapkezelők Országos Szövetsége (BAMOSZ)

A BAMOSZ a hazai befektetési alapkezelők által alapított szervezet, amely képviseli az alapkezelő társaságok érdekeit, támogatja a szakoktatást, Etikai Kódexében szakmai ajánlásokat és normákat fogalmaz meg, közreműködik a szakterületet érintő törvényi szabályozás kialakításában, ügyel a piaci verseny tisztaságára és elősegíti a piac fejlődését.

Korlátozott tulajdonviszonyt megtestesítő, a befektetési alap nevében, sorozatban kibocsátott értékpapír. A befektetési jegyek tulajdonosai vagyoni jogokkal rendelkeznek - azaz jogosultak a befektetési alap hozamából való részesedére -, nincsenek azonban tagsági jogaik, így a befektetési alap működését (például a befektetési politika kialakítását) nem befolyásolhatják.

A befektetési politikát minden egyes kezelt alapra vonatkozólag a kezelési szabályzatban leírtakhoz szigorúan igazodva a befektetési alapkezelő alakítja ki és alkalmazza befektetési döntéseinek meghozatalában. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika részletesen leírja, hogy az alap kezelője milyen elvek és stratégia alapján kezeli a befektetők alapban lévő vagyonát.

Az aktív vagyonkezelők által használt - az adott befektetési alap befektetési politikájának megfelelően kiválasztott - referencia portfólió teljesítményét reprezentáló értékpapírpiaci index vagy indexkombináció, melynek teljesítményét meghaladó hozam elérése az alapkezelő célja.

BEVA (Befektető-védelmi Alap)

A befektetők védelmét a befektetési szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szervezetek által létrehozott Befektető-védelmi Alap (BEVA) garantálja. A BEVA védelem korlátja ügyfelenként és befektetési szolgáltatónként 2004. december 31-ig legfeljebb 1 millió forint, 2005. január 1-től 2007. december 31-ig legfeljebb 2 millió forint, míg 2008. január 1-től legfeljebb 6 millió forint. A BEVA által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig 100%, egymillió forintot meghaladó összeg esetében egymillió forint és az egymillió forintot meghaladó rész 90%-a.

Blue chip részvény

A blue chip kifejezés nagy vállalatokra utal, amelyek kiszámítható, stabil növekedéssel és/vagy jelentős osztalékfizetéssel rendelkeznek. Ezen részvények ára viszonylag stabil, noha természetesen ez jelentős általánosítás, hiszen a legnagyobb vállalatok is bajba kerülhetnek, így árfolyamuk lehet nagyon ingadozó is. A magyar tőzsde blue chipjei a Matáv, a MOL, az OTP és a Richter.

A befektetési alap saját tőkéjének növekménye egy adott időszak alatt százalékban kifejezve. A bruttó hozam egy olyan, költségektől részben tisztított hozam, amelynél az alap kezelője az alap értékéből már levonta az alap működéséhez kapcsolódó és a kezelési szabályzatban részletesen és tételesen feltüntetett költségeket - így például az alap és letétkezelői díjat, a felügyeleti vagy az alap könyvvizsgálójának fizetett díjakat -, de még nem került levonásra az alap visszaváltásához - azaz a hozam végső realizálásához kapcsolódó - visszaváltási jutalék. Az ügyfelek a költségek levonása utáni nettó hozamot/nettó teljesítményt realizálják.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, amelyben a tőzsdei részvénypiac legnagyobb forgalmú részvényei találhatók meg. Az egyes részvények indexben betöltött súlya megegyezik az adott részvény piaci értékének (a tőzsdére bevezetett részvények darabszáma és a részvény pillanatnyi árfolyamának a szorzata) az indexben szereplő valamennyi részvény összes piaci értékéhez viszonyított arányával. Az indexbe való bekerülés szigorú szabályokhoz kötött, amit évente kétszer a Budapesti Értéktőzsde Index Bizottsága vizsgál felül.

Nyomdai úton elő nem állított, nem papírformájú értékpapír. Ezen értékpapírok nyilvántartása az ügyfelek számára nyitott egyéni értékpapírszámlákon és a KELER Rt. által vezetett központi értékpapírszámlán történik.

Az alap kezelője a kockázatok mérséklése érdekében a befektetőktől összegyűjtött vagyont egyszerre többféle típusú és kockázatú eszközbe fekteti. Ennek eredményeként a befektetési alapok portfóliója több tíz, gyakran több százféle eszközből áll.

Az alap nettó eszközértéke elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával. Minden tranzakció ezen az árfolyamon történik. A T napon érvényes nettó eszközértéket a letétkezelő T+1 napon kalkulálja és teszi közzé.

Olyan befektetési alap, melynek portfólióját értékpapírok (kötvények, részvények, befektetési jegyek, stb.), bankbetétek és egyéb pénzügyi eszközök (például: határidős ügyletek, opciók) alkotják. Az értékpapíralap legkisebb saját tőkéje 200 millió forint lehet.

Értékpapírszámla (egyéni)

A befektetési jegyekkel kapcsolatos értékpapírmozgások nyilvántartására szolgáló, a dematerializált értékpapírokról és a hozzájuk kapcsolódó jogokról az értékpapír tulajdonosa (befektető/ügyfél) számára vezetett nyilvántartás, amit a bank (értékpapírszámla-vezető) kezel.

A dematerializált értékpapírok kibocsátott teljes állományának nyilvántartására szolgáló értékpapírszámla, amelyet a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER) vezet.

Amennyiben a befektető két befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlája között kívánja mozgatni a dematerializált formában létező értékpapírjait, akkor ez egyszerű számlaterhelés és jóváírás formájában, számítógépes jelként történik, amit értékpapírtranszfernek nevezünk.

A befektetések diverzifikációja során a befektetésnek az eltérő kockázatot jelentő befektetési eszközök közötti (kötvények, részvények stb.) megosztása, az egyes befektetési eszközök arányának meghatározása.

Fedezeti ügylet

A fedezeti ügylet olyan határidős ügylet, amellyel a befektetési alapkezelő az alap portfóliójában lévő eszköz kockázatát védi ki. Ez lehet például a nemzetközi alapoknál felmerülő devizakockázat, ami az adott devizában kibocsátott eszközök (például részvények) árfolyamértékével megegyező értékű deviza előre rögzített áron történő határidős eladásával védhető ki.

Az a befektetési alapot terhelő költség, amelyet az alap a PSZÁF-nak fizet, és amely a nettó eszközérték napi számításakor már levonásra kerül, így a befektetőt közvetlenül nem terheli, de az alap hozamára költségoldalról természetesen hatással van.

A sorozatban kibocsátott értékpapírok - így a befektetési jegyek - forgalmazásának módja. A folyamatos forgalmazás során az értékpapír alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egyenlő névértékű értékpapír testesíti meg.

A befektetési alapok forgalmazása esetén a forgalmazó által befektetési jegyek adás-vétele során felszámított ügyleti díj.

Forgalmazó

A forgalmazó a befektetési alapkezelő megbízásából ellátja az alap befektetési jegyeinek értékesítését, és értékpapírszámla-vezetőként nyilvántartást vezet a befektetési jegy tulajdonosokról, a befektetési jegyek állományáról.

Hátralévő átlagos futamidő (duráció)

A hátralévő átlagos futamidő a kötvények, illetve kötvényekből álló portfóliók esetében, azok kockázatosságának jellemzésére használt mérőszám, amely a kötvényalapok kezelőinek befektetési döntéseinél is fontos szerepet játszik. A piaci kötvényhozamok várható csökkenésekor az alap kezelője növeli, ellenkező esetben csökkenti az átlagos hátralévő futamidőt. Minél nagyobb a hátralévő átlagos futamidő, annál kockázatosabbnak tekinthető az adott kötvény, illetve kötvényportfólió.

Olyan befektetési alap, amely portfóliójának összetétele az alap működése során megegyezik valamely piaci index (például: BUX, MAX) összetételével. Az indexalapban lévő értékpapírok súlya - az alapkezelő befektetési döntéseinek függvényében - kis mértékben (maximum 5 százalékponttal) eltérhet az adott értékpapír indexbeli súlyától. Az alap lényege, hogy az összetétel egyezősége miatt az indexalap bruttó hozama együtt mozog a mintaként vett index hozamával, így a befektetők hozamvárakozásuk kialakításánál egy meghatározott piac átlagos várható teljesítményét tarthatják szem előtt.

Intézményi befektető

Az intézményi befektetők kezelésében összpontosul a vállalati és lakossági szektor megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőiként tartjuk számon őket. Az intézményi befektetők csoportjába a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, biztosító részvénytársaság, önkéntes- és magánnyugdíjpénztár, Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Nyilvános módon létrehozott befektetési alapok indulásakor ún. jegyzési eljárást kell lefolytatni. A jegyzési periódus alatt a befektetők az alap rendelkezésére bocsátják a törvény által előírt minimális induló saját tőkét. Ha a jegyzés meghiúsul, a befektetők (kamat nélkül) visszakapják a pénzüket.

Az elszámolóházak szakosított hitelintézetek, melyek a tőzsdei és tőzsdén kívül kötött pénz- és tőkepiaci ügyletek elszámolásával és teljesítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak. A hazai pénz- és tőkepiacon működő elszámolóház a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER Rt.).

Kibocsátási tájékoztató/Kezelési szabályzat

A befektetési alapkezelő egy alap indításakor kibocsátási tájékoztatót és kezelési szabályzatot köteles készíteni, és az alap indítása előtt azt a PSZÁF-nak elfogadásra benyújtani. E dokumentumok készítésének célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfóliójában előforduló eszközök napi értékelésének a módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A kibocsátási tájékoztatót és a kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során is elérhetővé kell tenni a befektetők számára.

A letétkezelő - a befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet - végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók könyvelését, a nettó eszközérték meghatározását és ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét.

A letétkezelő a letétkezelői feladatok ellátásáért letétkezelési díjban részesül. Minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, a letétkezelői díj időarányos részét - napi nettó eszközérték számítás esetén az éves díj 1/365-öd részét - levonja az alap értékéből.

Olyan értékpapír, amely a piacon kellő forgalommal bír, igény esetén könnyen, jelentősebb árfolyamveszteség nélkül eladható.

Likviditási hányad

A befektetési alap likvid eszközökből álló, százalékban kifejezett része. A hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezően előírt, egységes likviditási hányad nincs, az alap kezelőjének azonban a kezelési szabályzatban meg kell jelölnie, hogy az adott alap esetében mekkora minimális likviditási hányadot tart fenn.

A MAX az egy évnél hosszabb hátralévő lejárati idejű Magyar Államkötvények indexe, ezek árfolyamváltozásait mutatja. Az egyes államkötvények indexben elfoglalt súlya az aukciókon értékesített mennyiségüknek megfelelő. Mivel a MAX az egy évnél hosszabb lejáratú államkötvények piacának átlagos árfolyamváltozását mutatja, a befektetési alapok teljesítmény mérésében az indexet a kötvényalapok benchmark-jaként használják.

MAXC (MAX Composite)

A MAX Composite a MAX és az RMAX piaci súlyai által képzett átlaga. Az index a kötvényalapok teljesítmény mérésében az egyik leggyakrabban használt benchmark, mivel az index egy mutatószámban összegzi az elsődleges forgalmazói körben szereplő Magyar Államkötvények és Diszkont Kincstárjegyek árfolyamalakulását, vagyis az állampapírpiac egészét jellemző index.

Mind a befektetők egyedi értékpapír adásvételeinél, mind a befektetési alapoknál érvényesül az az elv, hogy amennyiben egy befektetés nem ér el egy bizonyos minimális tőkenagyságot, a befektetéshez kapcsolódó költségek annyival csökkentik a befektetés hozamát, hogy az elveszíti a versenyképességét.

A nettó eszközérték a befektetési alap portfóliójának az alapot terhelő költségekkel csökkentett értéke. Kiszámítása során a letétkezelő a kezelési szabályzatban foglalt szabályok szerint értékeli az alap portfóliójában lévő eszközöket, levonja az alapot terhelő költségeket (alap- és letétkezelői, felügyeleti díj stb.) és figyelembe veszi az alap követeléseit (ilyen az eladott értékpapírok még be nem folyt ellenértéke) és kötelezettségeit.

A befektetési alap nettó hozamát megkaphatjuk, ha a bruttó hozamot csökkentjük az alap visszaváltási jutalékával.

Határozatlan időre létrejött befektetési alap, amely visszaváltható befektetési jegyeket bocsát ki folyamatos forgalmazás keretében. A befektetési jegyek bármikor visszaválthatók - a forgalmazó törvényileg kötelezett a jegyek visszavásárlására.

A nemzetközi értelmezés szerint pénzpiaci eszköznek minősülnek az éven belül lejáró, vagy bármilyen tartamú változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), valamint az éven belül lekötött, illetve nem lekötött banki betétek.

A PSZÁF az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet egyesülésével 2000 áprilisában létrejött felügyeleti szerv, amelynek feladata a teljes pénzügyi szektor működésének törvényességi felügyelete. A PSZÁF - a letétkezelő mellett - biztosítja a befektetési alapkezelés piacának törvényi szabályozásnak megfelelő biztonságos és átlátható működését.

Különféle befektetési eszközökből álló vagyontömeg.

Az RMAX a rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amely a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható benchmark/referenciaindex.

A rövidített tájékoztató szerepe arra szolgál, hogy a kibocsátási tájékoztató, illetve az alapkezelési szabályzat helyett egy rövid, lényegre szorítkozó információs anyag álljon a befektető rendelkezésére. A rövidített tájékoztatóra vonatkozó követelményeket a Tpt. tartalmazza, nem tartalmazhat 15 hónapnál régebbi adatokat.

(Tpt) A 2001. évi CXX. számú törvény a Tőkepiacról. Ez a törvény tartalmazza mindazokat az alapvető szabályokat, amelyek a befektetési alapok létrehozásával és működtetésével kapcsolatosak.

a) Engedélyezett tőkepiaci ügynök: a forgalmazóval kötött szerződés alapján, annak nevében, felelősségére és kockázatára eljáró személy, aki/amely a forgalmazó befektetési alap értékesítési tevékenységét megbízási szerződés alapján végzi, és ennek során az ügyfél pénzét és egyéb eszközeit kezeli; ezen ügynöki tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.

b) Regisztrált tőkepiaci ügynök: az a személy, aki a forgalmazó befektetési alap értékesítési tevékenységét elősegítő tevékenységet végez úgy, hogy az ügyfél pénzének, értékpapírjainak kezelésére nem jogosult; ezen ügynöki tevékenység a Felügyeleti tőkepiaci ügynöki nyilvántartásba vételt (regisztrációt) követően végezhető.

Egy adott vállalat részvényeinek darabszáma szorozva egy részvény árával (kapitalizáció). A tőzsdei kapitalizáció a tőzsdén forgó összes részvény kapitalizációjának összege.

A befektetési jegyekkel és más értékpapírügyletekkel kapcsolatos pénzmozgások nyilvántartására szolgáló, a forgalmazó vagy a befektetési szolgáltató által vezetett korlátozott rendeltetésű számla.

Visszaváltási jutalék terheli a befektetőt, ha befektetési jegyeit visszaváltja, azaz pénzzé teszi befektetését. Az eladási jutalékhoz hasonlóan százalékos formában, fix pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként is meghatározható.

Volatilitás

Az értékpapírpiacok vagy értékpapírok árfolyamának felfelé, illetve lefelé történő elmozdulásának váltakozása. Minél inkább jellemző egy értékpapírra az, hogy árfolyama gyakran ingadozik, annál inkább volatilisnek tekintjük az adott értékpapírt. A volatilitás az adott értékpapír kockázatosságának jelzője.

A zárt végű alapokat előre meghatározott futamidőre hozzák létre. Az alapok által kibocsátott jegyek (előre meghatározott mennyiség) a futamidő alatt nem visszaválthatók, a jegyzési időszak lezárását követően értékesítésük tőzsdei forgalomban történhet, amennyiben az alap nyilvános alapként működik.

• Forgalmazásuk és futamidejük szerint lehetnek: nyílt végű és zárt végű alapok
• A zárt végű alapokat előre meghatározott futamidőre hozzák létre. Az alapok által (előre meghatározott mennyiségben) kibocsátott jegyek a futamidő alatt nem válthatók vissza, a jegyzési időszak lezárását követően értékesítésük tőzsdei forgalomban történhet, amennyiben az alap nyilvános alapként működik.
• A nyílt végű alapok futamideje nem rögzített, az alapkezelő - a forgalmazón keresztül - az adott napi árfolyamon (egy jegyre jutó nettó eszközértéken) folyamatosan kötelezett a befektetési jegyek eladására és visszavásárlására.
• Létrehozásuk formája szerint az alapok lehetnek: zártkörű és nyilvános befektetési alapok
• A zártkörű alapok kizárólag egy előre meghatározott befektetői kör részére érhetők el.
• A nyilvánosan létrehozott befektetési alapok bárki számára elérhetőek és megvásárolhatók.
• Portfóliójuk összetétele szerint az alapok lehetnek: értékpapír - és ingatlanalapok
• Az értékpapíralapok között az alap befektetési politikája alapján megkülönböztethetünk részvény-, kötvény-, pénzpiaci- és vegyes alapokat, illetve léteznek speciális befektetési politikát követő alapok is, mint például a befektetési alapba fektető alap, a származtatott ügyletekbe fektető befektetési alap és az indexkövető alap. Nyilvános módon létrehozott értékpapíralapok esetében a törvény által előírt minimális induló saját tőke 200 millió forint, amelyet a befektetők a jegyzési periódus alatt bocsátanak az alap rendelkezésére.
• Az ingatlanalapok irodaingatlanokba, lakásingatlanokba, ipari ingatlanokba és telekingatlanokba fektethetnek. Ezen felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejű, OECD tagállam által kibocsátott állampapírt, valamint fedezeti céllal kötött határidős ügyleteket tartalmazhatnak. A Tőkepiaci törvény¹ (Tpt) hatályos rendelkezése szerint minimálisan 1 milliárd forint induló saját tőkével lehet nyilvános - tehát bárki számára elérhető - ingatlanalapot létrehozni.